Lusso Accessibile

A megkésett beszédfejlődés és a beszédfejlődési zavar PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jankó István   
2009. október 15. csütörtök, 15:28

A megkésett beszédfejlődés és a beszédfejlődési zavar 


Vizsgálat és terápia intézetünkben: A központba való bejelentkezés alapján, az egész tanév során vizsgáljuk a gyermekeket. A terápia heti egy vagy két alkalommal, délelőtt, a központban zajlik, esetenként a szülő jelenlétében. Ha egyéni, akkor 30 perces, ha kétfős, akkor 45 perces óra keretében.

 

Általában akkor beszélünk a beszédindulás késéséről, ha 3 éves kor után ép hallás és ép értelem mellett – a gyermek nem beszél. Ha a gyermek kislány, akkor már korábban felfigyelhetünk bizonyos jelekre. Pl. ha 2 éves kor körül még nem jelennek meg az első szavak, vagy hónapok óta nem bővül a szókincs, akkor ajánlatos utánajárnunk, hogy mi lehet ennek az oka. Ha a gyermek fiú, akkor 2 és fél éves kortól figyeljünk a fentiekre.

Kérjünk hallásvizsgálatot, hogy kizárják a hallászavar, vagy halláscsökkenés lehetőségét. Ha a hallászavart kizártuk, el kell dönteni, hogy érti-e a gyermek a hozzá intézett beszédet. Figyeljük meg, hogy pl.: Felismeri-e saját nevét, apát, anyát? Egyszerű kéréseket, utasításokat megért-e (pl. Hozd ide a labdát! Add ide a mesekönyvet! stb.)? Megérti-e olyan tárgyaknak a nevét, amelyek nincsenek jelen? Megért-e különféle kérdéseket (pl. ki, mi, mit, hova, milyen, mit csinál stb.)? Ha úgy tapasztaljuk, hogy megértési probléma is van a kifejező beszéd késésén kívül, akkor célszerű minél hamarabb logopédus segítségét kérni.

Segítséget lehet kérni:

- a kerületi logopédiai szakszolgálatnál

- a korai fejlesztő központokban

A megkésett beszédfejlődés a nyelvi zavar enyhébb formája, inkább csak időbeli késésről van szó, de a gyermek ugyanazt a nyelvfejlődési utat járja be, mint normál fejlődés esetén. A tünetek 2-3-4 éves kor között kifejezettek, majd 4-8 éves kor között megszűnnek. A beszédmegértés megfelelő ( a felnőttek szerint mindent megért) - csak enyhe ragozási hibák (diszgrammatizmus) figyelhetők meg. A megkésett beszédfejlődés mellett csak a mozgásfejlődés enyhébb eltérései - a nagy- és finommozgások rendezetlensége, a grafomotoros készség gyengesége - jellemzőek.

A beszédfejlődési zavar, vagy fejlődési diszfázia esetén a beszéd megértése és a beszéd kivitelezése is érintett lehet. A nyelv minden szintjén (hangok, szavak, ragok, mondatalkotás) jelentkezik eltérés. A beszédfejlődésből a gagyogás kimaradhat. Később pl. csak magánhangzókat mond a gyermek, vagy mutogatással fejezi ki magát, szótöredékeket mond, vagy nem beszél még 3-4 éves korban sem. Lassan gyarapodik a szókincs, nem használja helyesen a ragokat, a nyelvi szerkezeteket. A beszédében megfigyelhető hangképzési hibák nem következetesek (pl. a “csiga” szó hol “csida”, hol “ciga”stb.), előfordulnak hang-és szótagcserék, kihagyások a szavakon belül (pl. bogár=gobár, kefe=feke stb.). Később gyakran makacs, sok hangra kiterjedő pöszeség alakulhat ki. Iskoláskorban az olvasás és írás elsajátításának nehézsége jellemző, ebből adódóan tanulási problémák jelentkezhetnek. A beszédben jelentkező tünetek mellett egyéb tünetek is megfigyelhetők: általában fáradékonyak, szétszórtak, nem köti le őket sokáig semmi. Mozgásfejlődésük lassabb, mozgásuk ügyetlen. Gyenge az emlékezetük mind a hallás, mind a látás területén, rosszul tájékozódnak saját testükön és a térben. Játékuk eltérhet társaikétól, pl. később jelenik meg a szimbolikus és a szerepjáték. Másodlagosan magatartási problémák is jelentkezhetnek (visszahúzódó lesz, vagy éppen túl játékos, esetleg agresszív) Az időben megkezdett fejlesztéssel megelőzhető ezek kialakulása.

A beszédfejlődés késésének oka lehet: öröklöttség, szülési sérülés, koraszülöttség, általános mozgásos ügyetlenség, az agyi érés késése. Kisgyermekkori agysérülések és egyes gyermekkori betegségek is vezethetnek a beszédfejlődés késéséhez.  Ha a környezet nem, vagy alig nyújt példát az utánzásra (ingerszegény környezet), akkor sem fejlődik jól a gyermek beszéde.

Mi történik a logopédiai foglalkozásokon?

 

A fejlesztést az elején egyéni formában végezzük, és rövidebb ideig (kb.25-30 perc) tart egy foglalkozás, igazodva az életkori sajátosságokhoz. 

Az általános fejlesztés részeként felkeltjük a gyermek kommunikációs kedvét (pl. sok hangutánzó játékkal), fejlesztjük nagy- és finommozgásait (mondókákkal, gyermekdalokkal kísérve), hallási és látási figyelmét, emlékezetét és grafomotoros készségét, stb. Segítjük a szókincs bővülését, a magyar nyelv grammatikai szerkezetének elsajátítását. Így eljutunk a tőmondatoktól (pl. A maci megy.) az egyre hosszabb, összetettebb mondatok alkotásáig. Mindezek során a normál beszédfejlődés menetét követjük.

A beszédhangok helyes kiejtésének tanítására csak később kerül sor, ha a gyermek már beszél, de megkezdjük ennek előkészítését - először indirekt úton, azaz hangutánzással, majd direkt hangfejlesztéssel: azaz a tükör előtt végzett gyakorlatokkal (beszédszervek ügyesítése, ajak- és nyelvtorna), hallási megkülönböztető gyakorlatokkal.

Fejlesztjük a beszédészlelést és -megértést. Jó esetben a beszédértés fejlődése mindig kicsit megelőzi a beszédprodukció fejlődését. A gyermek tehát mindig többet ért, mint amennyit mond. Fontos tudnunk, van-e a gyermeknek ezen a területen lemaradása, mert fejlesztése ugyanúgy fontos, mint a beszéd kivitelezésének segítése.

Fejlesztő munkánk része a szóbeli emlékezet fejlesztése is pl. mondókák, dalok tanulásával, mondatismétlésekkel, rövid történetek mesélésével.

      Mit tegyen a felnőtt?

  • Ha egy kiscsoportos gyermek az óvodai beszoktatás ideje után sem kezd el beszélni, érdemes vizsgálatra küldeni (hallásvizsgálat, logopédiai vizsgálat).
  • Mondjanak rövid, életkornak megfelelő mesét, énekeljenek, mondókázzanak együtt.
  • A beszélgetések közben ne legyen háttérzaj (pl.tévézés)
  • Igyekezzenek felkelteni beszédkedvét, de erőltetni nem szabad!
  • Ha a gyermek mutogatással fejezi ki magát, ne tegyenek úgy, mintha nem értenék, hiszen ezzel még inkább leszűkítik kifejezési lehetőségeit. A beszéd megindulását ez nem fogja elősegíteni, de feszültséget kelt a gyermekben és magatartási zavarokhoz vezethet.
  • Fontos a helyes beszédpélda! Rövid, egyszerű mondatokat használjunk, ha a gyermekhez beszélünk, de ne „babanyelven” szóljunk hozzá.
  • A még csak beszélni kezdő gyermeknél semmi esetre sem szabad a kiejtést javítani! Amit mond a gyermek, ismételjék meg helyes kiejtéssel, ezzel is megerősítve a gyermeket abban, hogy megértették közlését.
  • Minden apró eredménynek örüljenek, dicsérjék a haladást a gyermeknél, sok-sok türelemmel foglalkozzanak vele.
  • Iskolaválasztásnál vegyék figyelembe a szakemberek véleményét.

 

Ajánlott  és felhasznált irodalom:
„…Hogy szebben beszéljen…” Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, 1982.
Bittera Tiborné – dr. Juhász Ágnes: A megkésett beszédfejlődés terápiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.
Németh Erzsébet – S. Pintye Mária: Mozdul a szó…, Logopédia Kiadó, Budapest, 1995.
Tanácsadó és terápiás tájékoztató beszédhibás gyermekek szüleinek, Tárogató Kiadó, Budapest, 1994.
Meleghné Steiner Ildikó: Mit tegyek, ha nem beszél?
Logopédia jegyzet I., szerk.: Kovács Emőke, Tankönyvkiadó, Budapest
 Fejlődési diszfázia, szerk.: Gerebenné dr. Várbíró Katalin, BGGYTF, Budapest, 1995.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.
Dr.Gósy Mária- Gráf Rózsa: Beszélgessünk a kisbabával

 Deákné B. Katalin: Anya taníts engem!

 

Módosítás dátuma: 2009. október 28. szerda, 23:25
 

Szóra Késztető Alapítvány Raiffeisen Bank 12011148-01307526-00100001

TÁMOP 3.1.5-09/A/1 Pedagógusképzések

Gyógypedagógus szakvizsga megszerzése a logopédus hallgatók gyakorlatvezetésének szakmai, módszertani megújítása érdekében


Ingyenes feladatlap-gyűjtemény regisztrált felhasználóknak

Számítógép a logopédián

Partnerajánlat

 

 

Újbudai Nevelési Tanácsadó

 


Partnerintézményeink

Kereső

Felhasználói menü

Névnap

Ma 2014. július 29., kedd, Márta, Márti és Flóra napja van. Holnap Judit és Xénia napja lesz.